Kedves . . !
Világ életemben lányt szerettem volna. Mindenféle romantikus gondolataim voltak, hogy milyen jó is lesz.
Végül HÁLA A TEREMTŐ UNIVERZUMNAK nem küldött, nehogy tönkretegyük egymás életét.
Jól el van ez rendezve.
Kezdődött a nevekkel. Mihelyt megtudtam, hogy várandós vagyok, minden alkalommal kizárólag lány nevek voltak a tarsolyomban. Leírom, hogy más is szörnyűködjön /ahogy hosszú évek távlatából én teszem/ és megértse.
Első szülöttem az Aphrodité-Aida nevet kapta volna, középsőm Kimberli-Aida, legkisebbünk Rasdi-Emese lett volna, ...
Valószínű már az elején egyértelműen kirajzolódott életem regénye és az én elveimet és elvárásaimat nem akartad felvállalni.
 |
| Forrás: internet |
Szerintem hat éves korodig nagyon jól ellettünk volna. Szép kis rucikba öltöztettelek volna, mini csajos programokat csináltunk volna. Aztán ahogy a kiskamaszkor begyűrűzött volna az életünkbe, egyre távolodtunk volna....
Persze nem biztos. Még lehet, hogy kb. az első pár csalódást is végigcsináltuk volna. Én lányregényként elmeséltem volna, milyen volt az első csalódás, az első szerelmesleveleket hogy gyűjtöttem a zsebemben, majd, hogy téptem darabokra, az első mozi, amikor először megfogta kezem, az első csók stb ..... Megértően öleltelek volna magamhoz és együtt zokogtunk volna, hogy mekkora szemét a fiú.... sírtunk volna, ki-ki a maga történetén....
A feketeleves gimi és egyetem között jött volna igazán. Itt teret nyertek volna az elvárásaim és a hisztis, ellentmondást nem tűrő természetem....
Nem bírom a lustaságot.
Nem bírtam volna elviselni, hogy délig fekszel az ágyban, mert éjszaka chattelsz...
Ha a szennyesedet szétdobálnád, nem pakolnál ki a mosó és mosogatógépből. Ha felállnál az asztaltól és otthagynád a csetreszed.
Tudom, tudom.... nevelés kérdése, de van amikor rongyosra tépi az ember a száját és akkor sem megy.
Nem bírnám elviselni, ha hazaállítanál egy bájgúnárral, akinek a haja ragad a zselétől, szolitól barna a bőre és még a szemöldöke is naprakészebb az enyémnél...
Nem bírnám elviselni, ha egy kitartott kurva lennél, akit a pasija pénze motivál, mert a barátnőknek ez bejön és még ki is "posztolnád" , hogy minden közös ismerősünk lássa ...
Nem bírnám elviselni, ha 16 évesen szilikonciciket és feltöltött ajkakat kérnél.
Nem bírnám elviselni, ha a közösségi oldalakra olyan képeket tennél fel magáról, amivel akár árúba is bocsáthatnálak... Biz Isten ostorral kergetnélek a városon keresztül...
Nem bírnám elviselni, ha kifognál egy hülye gyereket, aki csak szívatna, megalázna, ellenem uszítani, majd mint egy rongyot kihajítana.... /persze minderre már az elején figyelmeztetnélek/
Tudod a fiúkkal nincsenek ilyen gondok, van más, de azokat tudom kezelni. /részben/
Tudom azt is, hogy az előbb felsoroltakból nem mind valósult volna meg, de hidd el nekem, ha csak egy is elő jött volna, mi mindketten kezelésekre járnánk.
Tudom azt és látom is, hogy sok lányos anyuka barátnője a lányának és maximálisan megértik egymást, én erre alkalmatlan lennék /sajnálom/ .... lehet ők meg arra, hogy ennyi fiúval éljenek együtt.
Azt is tudom, hogy nem minden lány ilyen, személyes tapasztalataim is vannak. De még egyszer mondom, ha csak egy is előfordulna, végtelenül megkeserítenénk egymás életét. Nem a Te hibád, csakis az enyém.... én ilyen utálatos természet vagyok...
Örülök és hálás vagyok, hogy a mondataimban a VOLNA szó sorra ismétlődik.
Hálásan köszönöm minden közreműködőnek, hogy lány utáni sóvárgásom nem hallgattatott meg!
ÉLJENEK A LÁNYOS ANYUKÁK!
ui. engem is elviselt az anyukám....
Tetszett az írásod!
VálaszTörlésÉn, a fiú után sóvárgó, két csajszis anyuka ugyan nem így élem meg a lányos anyák életét, de megértelek. :)
Biztosan oka van, hogy miért nem azt kaptuk, amire vágyakoztunk, de az Élet bizonyított...
Köszönöm Kata!
VálaszTörlés